Letárgyalták az ötven napirendet, rohamban, kérdés, kiegészítés nélkül, aztán futotta néhány frakcióvezető-szerű szólamra, de se átfogó értékelésre, sem a legszebb pillanatok felelevenítésére nem tellett tegnap már a testület erejéből.

A fiúk (no és az egyszem leány) úgy tűnik, elfáradtak, arról nem is beszélve, négy kivételével vár még rájuk a kampány, amitől nem igazán van mit görcsölni, hiszen a tavasziból, s az eddig tapasztaltakból kiindulva, a módszer ugyanaz. A kormányzó többség hallgat, nem szól, nehogy elszólja magát, az ellenzék gyenge, és még azzal sem mer előállni, ami jogos kritika lehetne.

Elbúcsúztak hát, s a négy év leltára, mint a búcsú is, szegényesre sikeredett. A nagy álmok, a beígért változások részben valósultak csak meg, s a változtatások sem mindig hozták a várt eredményt.

Nem lett kevesebb a munkanélküli, nem aszfaltosabbak a járdák, az utak, nem újult iskola, és nem szépült meg a belváros sem. A csatorna-projekt eddig még nem teremtett munkahelyet, a sörgyár álma is álom maradt, s nem lett olcsóbb a víz sem.

Van ugyan kulturális koncepció, de nem érezzük a változást, és hiába újult kétszer is a kórházi vezetés, az egészségügy ellátórendszerével az itt lakó semmivel sem elégedettebb. Nem sikerült elérni, hogy ingyenes legyen az autópálya, hogy fal védjen a zajtól Palinban, és torzóként áll a város főterén a régi nyomda is. Még mindig jövőjét várja a Csótó, s százéves álmát alussza a Sétakert, és újszülött vállalkozásokra vár az Inkubátorház.

Megálmodták a város virtuális arculatát, de az is csak beteljesületlen álom maradt, s nem született meg a médiakoncepció sem. Nem sikerült a laptop-alapúvá tenni a közgyűlést,  négy év múltán is papírhegyek maradnak az asztalokon egy-egy ülés után.

Kevesebb lett az ünnep, s nemcsak számszerűen, napra is kevesebb, s hiába tüntették el a fákat a felújított templomok elől, a hit és a hívő ettől nem lett több.

Ráncos szalámis zsemle és kannás kávé volt az utolsó vacsora, melyet állva majszolt el a testület, mint a diák, aki már lélekben a következő órájára készül, s közben azon aggódik, a kiosztásra váró témazáró dolgozat lesz-e elégséges legalább.