Azt olvastam a tévében a képújságon, hogy az Államalapító Szent István ünnepén Marton István polgármester mond ünnepi beszédet. Azt gondoltam, végre a szent ünnep – pluszban még az Alkotmány és az Új Kenyér ünnepe is -, kis szünetet hoz a háborúskodásban, amit Cseresnyés Péter, Röst János és Szöllősi Márta vezényletével indítottak a képviselők. Mert ezen az egyik legnagyobb állami ünnepen tényleg a város első emberének kell mondani a beszédet!

Illetve kellene! Erre ma azt olvasom az újságban, hogy mégsem a polgármester köszönti a népet, hanem Márkus Tanár Úr, akit egyébként nagyon tisztelek, de mégsem ő lenne, akit mi kanizsaiak várnánk. De ha már Cseresnyés Péter elüldözte Marton Istvánt, miért nem ő áll ki az ünneplők elé? Fél tőlünk? Vagy nem tud elég szépen beszélni? Nincs mit mondania, mert már eldicsekedett eddigi fényes sikereikkel, amiket folytatni akarnak? Azokkal a sikerekkel, amikhez semmi közük, mert a legtöbbjét csak akadályozták, húzták-halasztották mindig az időt, hogy csak idegesítsék a Martont? De ehhez is kevesek lettek volna, ha a jegyzőnő furmánykodása nem segíti őket. Mindenhez méltatlan és sikertelen, balfék csapat, élén vezérükkel Cseresnyéssel, meg a csatlós Rösttel. Még jó, hogy nem a bukott kis Szdsz-es mond beszédet.

Talán Cseresnyésnek nem eléggé megtisztelő hely Nagykanizsa, hogy mondjon valamit az itt lakóknak és ünneplőknek? Fel kell menni Pestre, ott helyezkedni az ünnepségen, hátha beveszi a tévé a Kövér rokon mellett? Hogyan akar itt polgármester lenni, ha mindig csak Pest, meg Pest? Törvényt alkotni, háttérmunkát végezni? Talán már az új Alkotmányon is háttérdolgozik a szegény Péterünk, azért nem tiszteli meg a kanizsaiak Akotmány-ünnepét, a mi Kenyerünkét, Szent Istvánunk napját? Vagy mert első királyunk is éppen István, mint a legnagyobb ellenség? Minden István le van ejtve, aki itt Kanizsán ezt a nevet viseli? Majd az ünnepen ott lesznek a szárnysegédek, apródok, nehézbombázók, tartozó csinovnyikok, amikor Fliszár Károly felszenteli a mi mindennapi kenyerünket.

Majd mindent jelentenek Nagy Péterünknek, aki még egy beszéd elmondására sem vállalkozik, hátha nem sikerül elsőre, mint semmi más sem neki az életben. Augusztus 20-án egyébként meg leszünk nélküle is, de ha az eltávolított Marton helyében lennék, én bizony köszönteném a Népet, vagy legalább ott állnék talpig polgármesteri nyakláncban, amit ezen az ünnepen neki hordania kell.

Kérem levelem szó szerinti közlését, mert rövidítve nem járulok hozzá.
Köszönettel
Cs-né (hála istennek, nem Cseresnyésné)