A házigazda Marton István, Nagykanizsa polgármestere arról beszélt, hogy a Széchenyi Kártya, amely igazi sikertörténet, 2002. óta töretlenül fejlődik. Az együttműködő szervezetek, közös munkájukért, már számos díjat, elismerést kaptak, és a rendszer iránt az Unióhoz nemrégiben csatlkozott nemzetek részéről is hatalmas az érdeklődés. Sőt, Brüsszel is elismerte a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelterméket.

Magyarország a versenyképtelen kormányzás miatt a régiós vezető helyről lecsúszott, sereghajtó lett, ezért is fontos, hogy a gazdaságban, főként a kis- és középvállalkozások számára legyen hozzáférhető forrás, amivel likviditási problémáikat enyhíthetik - mondta Doucha Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Zala megyei elnöke. Felelevenítette a Széchenyi Kártya történetét, amely eleinte csak 500 ezer vagy egymillió forintot biztosított egy-egy vállalkozásnak, majd megjelent az 5 és 10 millió forintot érő plasztik, s ma már akár 25 millió forintot is kaphat a feltételeknek megfelelő cég vagy vállalkozó.

Eredménynek nevezte, hogy a hitel kamata idénre 10 százalék alá esett, ám ez még mindig elmarad a környező országok közelítően négy százalékos kamatához képest. Ám a Széchenyi Kártya, más banki hitelekkel szemben, 10 millió forintig ingatlanfedezet nélkül, készfizető kezeséggel nyújt kölcsönt, s az igénylés is egyszerű: ma már akár az Interneten is be lehet adni a kérelmet.

Doucha Ferenc szerint a Széchenyi Kártyával az adózási fegyelem is javult, hiszen az elbírálásnál fontos szempont a vállalkozás nyereségtermelő képessége. Az elmúlt nyolc évben több mint 700 milliárd forint hitelt helyeztek ki a közreműködő pénzintézetek, egy olyan szektort, a kis- és középvállalkozásokat segítve, amelyek a magyar munkavállalók mintegy 70 százalékát foglalkoztatják, s a GDP mintegy felét állítják elő.

Eddig 165 ezer Széchenyi Kártya igénylést regisztrált a KA-VOSZ Zrt. országosan, és 123 ezren hozzájutottak a hitelkerethez. Zala megyében a nyolc év alatt 6.359-en kapták meg a kártyát.

Ahogyan dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott: bár megjelent a rémhír, hogy megszűnik az állami kamattámogatás, ám ezt az élet cáfolta. A közgazdász beszámolt arról, hogy a nagykanizsai cégek is megérezték a válságot. Csökkent a megrendelés-állomány, visszaesett a vásárlóerő, egyre több vállalkozás életében léptek fel likviditási zavarok, amelyek létszámleépítéshez vezettek. Minderre megoldást kínál a Széchenyi Kártya, amely a legkedvezőbb vállalkozói hitelprogram, hiszen állami hiteltámogatást és garanciavállalást tartalmaz.  

Ezt erősítette meg a fórumon Draskovics Szilárd, a Draskovics Kft. ügyvezető igazgatója is. A 30 éves, 4 cégből álló családi vállalkozás a Széchenyi Kártyát elsősorban forgóeszköz-finanszírozásra használja, s erre ez az egyik legolcsóbb forrás, amely könnyen igényelhető és kedvező kamatozású.

Szép Zoltán, a KA-VOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója úgy vélte: az államnak is megéri támogatni a hitelprogramot, hiszen a központi büdzsének ez évente 2-2,5 milliárd forintjába kerül, a költségvetés ebből származó bevétele pedig eléri az 50 milliárd forintot.